Dr. Gagyi József költő, szociográfus és egyetemi tanár a Sapientia Tudományegyetemen, aki évtizedek óta kutatja a székelyföldi hiedelemvilágot. Ebben a beszélgetésben Henn Jánossal arról mesél, hogy a hiedelmek nem a múlt maradványai, hanem élő részei mindennapjainknak – még a modern, racionálisnak hitt világban is. “A tudás kevés, a hiedelem sok” – vallja a kutató, aki szerint nem élhetünk hiedelmek nélkül.
A beszélgetés alapkérdése provokatív: van-e kabalatárgyunk, szerencseszámunk, kerülünk-e bizonyos utcákat, hogyan viszonyulunk a fekete macskákhoz? Gagyi József meggyőzően érvel amellett, hogy mindannyian hiedelmekkel élünk, csak másfajta rendszerekben. “Rengeteg olyan helyzet van, amikor nem működik a tudás” – mondja, és példákat hoz a fizikusoktól, akiknek lehet, hogy a konyhaművészetben vagy a gyereknevelésben semmi tudásuk nincs.
A hiedelemkutató szerint a racionalitás mítosza a reneszánsz óta erős, de az ember alapvetően nem racionális lény. A hiedelmek rendszerszerűek: ami az én fejemben van, az egy egész világképet alkot, és csak azok az új információk jutnak be, amik kompatibilisek a régiekkel. Ez különösen aktuális a COVID-járvány idején, amikor “hiedelmek járványa” is zajlik az internetes térben.
Gagyi József terepmunkái során olyan emberekkel beszélget, akik boszorkányokkal találkoztak, jósokkal konzultálnak, és akiknek világában a lólábú asszony 1988-ban, a Ceaușescu-korszak végén jelent meg Csíkszeredában. “Megtörtént vagy nem történt meg?” – kérdezi a riporter. A kutató válasza árnyalt: van egy társadalompszichikai krízis, és vannak dolgok, amik krízisben elhihetők, aztán eltűnnek.
A beszélgetés kitér arra is, hogy a székelyföldi földműves miért kölcsönöz lelket a traktorának, miért él olyan elevenen a boszorkányhit Gyimesben, és mit jelent az, amikor a rekegő madár szól alkonyatkor. Gagyi József szerint ezek nem babonák, hanem az átmenet kérdései: hogyan kapja meg a halott a pihenését, ki jön érte, és hogyan találkozunk újra szeretteinkkel.
“Az emberek nem azt keresik, hogy őket bizonytalan helyzetbe rángassák, hanem azt keresik, azokat az információkat, ami őket a hiedelmükben megerősíti” – fogalmaz a kutató, aki szerint a politikai kampány is hiedelemgyár. A jövőbe vetett hiedelmek nélkül nem tudnánk választani, szeretni, élni. A hiedelmek nem a tudás ellentétei, hanem annak gyökerei – és mindannyian bennük élünk, akár tudjuk, akár nem.
00:00 – Bevezető: Ki a hiedelemkutató?
01:13 – Van-e kabalatárgyad? A hiedelmek mindenütt jelen vannak
04:05 – A hiedelem a hit tárgyasítása
05:30 – Mindenki hiedelmekkel él
07:10 – Miért peremvidéken van a hiedelemkutatás?
09:04 – “A tudás kevés, a hiedelem sok”
14:04 – Digitális imperializmus és a hiedelmek visszaszorulása
16:18 – Vírusok, vakcinák és a tudomány
18:08 – Az egzisztenciális kérdések
19:16 – Tudás és hiedelem egygyökerű
24:38 – COVID és a hiedelmek járványa
28:51 – A kampány hiedelemgyár
30:20 – Harmóniában élni: a hiedelmek szerepe
33:36 – Az én csoportom és a másik csoport
36:32 – A racionalitás mítosza
38:07 – Miért a Székelyföld? Terepmunka és szocializmus
40:20 – Van-e a gépnek lelke?
42:30 – Boszorkányhit Gyimesben
45:12 – A lólábú asszony története 1988-ban
50:06 – Találkoztam-e boszorkánnyal?
51:32 – A rekegő: amikor érted jönnek
53:40 – Átmenet és újra találkozás